A réztollú bagó

(Részlet a néprajzi foglalkoztatósorozathoz készült meséből:)

– Amikor idejöttünk, olyan sok érdekességet láttunk. Nem mehetnénk ki megnézni a jelmezeseket?

– Ma már sajnos, nem – szólalt meg nagyanyó is. – Itt az a szokás, hogy esti harangszó után gyerekek nem tartózkodhatnak az utcán.

– Nyáron sem? – akadékoskodott Matyi – hiszen még teljesen világos van.

– Akkor sem – most már nagyapó is bekapcsolódott a beszélgetésbe – amióta az eszemet tudom, ez a szabály. Aki ezt a szabályt megszegi, azt elviszi a zsákos ember vagy a réztollú bagó.

– Réztollú bagó? – kérdezte megborzongva Matyi. – Az mi?

– Én még sohase láttam, de te megláthatod, ha nem fogadsz szót.

🙂

Kultúránk Kincsei 2.

Őshonos magyar állatfajták témakörből részlet 🙂

Ökröt szarvánál, embört szavánál fogják

Kezdjük mindjárt az „ökör” (régen tulok) szóval! Hallottátok már a szólást: „Tanulj tinó, ökör lesz belőled!”? Az ivartalanított hím szarvasmarha az ökör, az „operációt” még kisborjú korban elvégzik, eredménye a tinó. Az ivartalanításra azért van szükség, mert az állat így elvesztette agresszivitását, de nagy ereje megmaradt, így kitűnő igavonó lett belőle. Ha nem sikerült valamiért tökéletesre a herélés, akkor komor bika lett az eredmény. (Toldi Miklósnak „mint komor bikáé, olyan a járása.”) És ha már szegény állat így el is vesztette valamijét, de cserébe gyönyörű címeres ökör lett belőle, ugyanis szarvai nagyobbak lettek, mint a bikáé, akár méteresre is megnőttek! A gazda rendkívül büszke volt, ha megcsodálták ökrösfogatát. A szarvak formájában 25 alaptípust különböztetünk meg, melyre a tájszavakkal együtt közel 200 szó létezik! A Vajdahunyadvárban található Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megcsodálhatjuk ezeket a marha-ékességeket, köztük olyat is, ami ma már rendkívül ritka, pl. a majdnem vízszintes „lombár”.

Tanulságos. Megnő tőle a szarva, ha nincs mit használnia…

Kultúránk Kincsei

„Maguk a ruhába olyanok, amilyenek, mi meg amilyenek lenni akarunk.” 

Miért olyan változatos a magyar népviselet? Miért éppen olyan, amilyen?

A ruhák szabásvonalát mindig a szerint igazították, hogy éppen melyik testalkat számított tetszetősnek azon a vidéken. A magyar férfiideál a szálas termet, széles mell és váll, izmos test, mely a férfierőt sugározza. Így a férfiaknál általában a vállakat és a derekat hangsúlyozták gombokkal, övekkel, a ruhák szabásaival. A szálas, magas termet eléréséhez pedig sokféle kalapot és magas csizmasarkat viseltek. Nem ritka, hogy a férficsizmák sarka akár 5-7 cm is lehetett.

A magyar nőideál már sokkal változatosabban jelent meg a viseletben. Volt, ahol inkább a telt idomokat kedvelték, így a vállat és a csípőt hangsúlyozták, ilyen „bögyös-faros” viselet például a somogyi, sok alsószoknyás, vagy a kalocsai. Erdélyben inkább a nyúlánk, karcsú termet volt a kedveltebb. Kalotaszegen például csak egy alsószoknyát vettek a felsőszoknya alá, és azzal, hogy a szoknya egészen a bokáig ért, igencsak megnyújtotta a termetet. Egy tardi asszony igen frappánsan fogalmazta meg azt, hogy a népviselet miként segíti az ideális alkat elérését a „városi”, konfekciós ruhákkal ellentétben: „Maguk a ruhába olyanok, amilyenek, mi meg amilyenek lenni akarunk.”

Na, kérem. Hamarosan kész a néprajzos foglalkoztató 🙂

Adj

imádom látni

ahogy

érintésem

figyelme

nyomán

másik utcán

sétálsz

sétálunk

sétálunk

egy kis

dombra

Lecsüccs.

Ülünk.

egy kis

dombra

le-fel-le-fel

hullámvasutazunk

sikíts

ahogy

csak

bírsz

szakíts

ha bírsz

Jöjjön az a híres-nevezetes

Adj Király

Katonát!

egy kis dombra

FEL 🙂