A városligeti tavon élnek kacsák. A múlt héten már kiskacsás mamát is láttam. Ma reggel megint találkoztam velük. A városi kertész a fák és bokrok leveleit (gondolom) mosta, a járdán is szembejött a a vizezős autó.

És elgondolkodtam, milyen lenne, ha ezek sztrájkolnának egy hétig. Az oké, hogy a gazdik a kutyagumit összeszedik (többnyire), de a folyékony halmazállapotú származékkal nem nagyon tudnak mit tenni. A hőmérséklet emelkedésével egyre szúrósabbak a szagok. Szóval, mi lenne, ha a szemét és ilyen-olyan egyéb dolgok ott maradnának az utcán hetekig. Mint régen. Nagyon régen. Persze az még jobb lenne, ha a szemetet egyáltalán nem is dobálná el senki, a csikkekről nem is beszélve. (Van egy csodalámpám, ami pozitív fényt vet a dolgokra. Mivel ezt többnyire magamnál hordom, egyetlen egy kattintással át tudom formálni a szemszöget. Most is kitalálhatjuk, hogy aki szemetel, az a közterület fenntartóknak, az alacsonyan képzetteknek ad munkát. Hiszen, ha nem lenne szemét az utcán – és biztos vannak ilyen országok -, akkor sokan az utcára kerülnének. Mármint ezúttal munka nélkül, hiszen az utcaseprők amúgy is az utcára kerültek… De akármennyire is hiszek az emberi jóságban, itt most nehezen tudom elképzelni, hogy a szemetelők ilyen, tudatos gerilla-akciókkal teremtsenek munkahelyeket. )

fkf

Ezt a gondolatmenetet és filozofálgatást követve a következő ötletem az, hogy az utcai szemetelés mégiscsak az emberi jóság megnyilvánulása. Mégpedig tudattalan szinten: hiszen a tudattalanunk irányítja a viselkedésünk (minimum) 80 százalékát. Tehát, aki szemetel, nem rosszindulatból teszi, hanem azért, mert ő mélyen, legbelül jó ember, és mélyen, legbelül tudja, hogy ezzel a társadalom valószínűleg nem elhanyagolható létszámú tagjának biztosítja foglalkoztatását. (Melankolikusoknak meghagyom az élvezetet, hogy rákeressenek az FKF és egyéb városi közterület fenntartó intézményekkel kapcsolatos statisztikákra – a többieket nem untatnám a számokkal 🙂 )

Amúgy meg azért abban is hiszek, hogy a nem-szemetelő-attitűddel sem veszélyeztetünk munkahelyeket… Elvégre a kukákat is csak kiüríti valaki. Az utcaiakat is. (Megnéztem, ezekből 12.000 van, és utcai hulladékgyűjtő kosár a nevük. 🙂 )

Sőt, valaki biztos a döglött gardákat is kiszedi a Balatonból hamarosan – annak is utánanézhetnek a melankolikusok, hogy amúgy egy átlagos méretű haltetemet a természet mennyi idő alatt intéz el. És hogy vajon milyen apparátus és egyéb megoldás szükséges ahhoz, hogy legalább a parthoz közeli vízterületeken ne azt kelljen figyelni, hogy merre dobjam pancsolás közben az unokahúgomat, hogy haltetem mentes felületen landoljon. Hm. Landolni. A land egy pár nyelven földet jelent, de ennek a konkrét etimológiája már engem is érdekel, hogy szárazföldet-e, vagy csak nem levegőt. Mert ha szárazföldet, akkor vízen nem lehet landolni… Vagy legalábbis nem célszerű.

Ennek most utánanézek.

R.E.8_(early_tail)

p.s.: utánanéztem. Azt találtam, hogy a korai jelentése egy személy által birtokolt földfelszín (Föld, mint bolygó felszíne), illetve egy nemzet otthona, és a jelentés korán módosult szilárd felszínre. Tehát ja. Vízen landolni… 🙂 Viszont, a “to land”  (to bring to land) eredetileg a hajók kikötését és halak (!) szárazföldre vitelét jelentette (utóbbiakat nyilván halászatkor). A repülésben való használatáról szóló első feljegyzés 1916-ból való.

Gardák, ki a partra!

Advertisements

Hogyismondjam” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Hát, ha egy repülőgép (vagy bármi, ami nem tud fennmaradni és ember ül benne:-) szempontjából nézzük a dolgot, a lényeg, hogy a levegőből a felszínre vissza le kell jönni. Mivel a víz a levegőhöz képest sokkal sűrűbb és mindenképpen lejjebb van, nyugodtan hívhatod felszínnek, tehát landolhatsz vízen. Na. Egyébiránt (úgyismint nevertheless), ha úgy gondolod, hogy a repülőgép pár száz km/h-s landolási sebességénél a víz nem számít szilárd felszínnek, ugorj egy jó nagy s..ggest a stégről. 🙂 Aztán szorozd meg mondjuk 30-cal vagy eleve betonra próbáld meg. 😀
    Figyelem! Ezt ne próbálja meg utánozni otthon!
    Tékker! 🙂

    1. Na ja. Igen, az ejtőernyőből sem bújunk ki hatszáz méteren, ha már látjuk, hogy vízre érkezés lesz a vége…
      Köszi a precíz kiegészítést, nem csalódtam 🙂
      És most már akár a saját blogodat is írhatod megint Te is…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s