Amikor valami nem a terveid szerint alakul, hogy reagálsz?
Leszív az élmény, és elszívja a maradék erődet, lelkesedésedet is?

Vagy úgy döntesz, mint a gyémánt félkrajcáros kiskakas, és felszívod magad? Ha valaki, ő aztán tudja, hogyan kovácsoljon előnyt az első ránézésre kilátástalannak tűnő helyzetből.

Hallod már? “Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!”

A sztorira emlékszel?

Image

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony, akinek tulajdonát képezte az ominózus kiskakas. Egy napon (valószínűleg aznap, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt, de ez most e történet szempontjából irreleváns információ) a kiskakas talált egy gyémánt félkrajcárt. A török császár a kiskakas akarata ellenére megfosztotta találmányától a szegény madarat. Mivel a kakaskát nem olyan fából faragták, hogy őt akárki megverje (mint ahogyan Regős Bendegúzt sem), felröppent a török császár udvarába, és rázendített:

“Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!” (A gyerekek meg aztán nem győzték énekelni, hogy kálkatapéter, jó reggelt, már odakünn a nap felkelt, szól a kakasunk az a nagy tarajú, gyere ki a rétre kukurikú… Gyere ki a hóra…)

Szerinted a császár mit reagált? “Ó, persze, hogyne, bocsi, már adom is…” Milyen sikersztori lenne???

Nyilván nem. És különben is ismered a mesét. Ha nem ismernéd, akkor is sejtenéd, hogy mindenféle megpróbáltatások következnek.

Nos, valóban, a császár utasítására kútba vetették a kiskakast. (Úgy látszik, ez bevett szokás volt a törököknél, mert a Katalinkát is a sós kútba vetés fenyegette.)

Most jött az igazi szívás! A kiskakas megoldás-orientált gondolkodásmódjának megfelelően egyből kiadta az utasítást:

“Szívd fel begyem a sok vizet!”

Begye fölszívta, és az első akadályt legyűrve repült is vissza a török császár udvarába:

“Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!”

A török császár ezen kicsit bepöccent, és ahelyett, hogy visszaadta volna az állattól eltulajdonított kincset, szolgálójának megparancsolta, vesse tűzbe a kiskakast.

Itt most megint jól jött, hogy a kiskakast nem fából faragták, mint mondjuk Pinokkiót, mert akkor lehet, hogy még azelőtt a tűz martalékává lett volna, mielőtt az előző élményből magával hozott tapasztalatot felhasználva kikerülhetett volna a csávából. Szóval, gondolta magában, tényleg minden élmény hasznos valamire, és a víz most pont jól jön…

“Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet!”

És lőn. Kiskakas kiszabadult, és felszabadultan, növekvő önbizalommal és eltökéltséggel újra szárnyra kelt, és beszólt a török császárnak:

“Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!”

A török császárnak most már eldurrant az agya, és egy igen innovatív ötlettől vezérelve a darazsak közé vettette a kiskakast.
Kakaskánk megint megszívta – gondolhatnánk. Ő azonban inkább más igekötőt választva felszívással oldotta meg a helyzetet.

“Szívd fel begyem a darázst!” – és már zengett is az udvar a kukorékolásától:

“Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!”

Erre a török császárnak végképp elgurult a gyógyszere, és arra gondolt, most már jobb, ha kontroll alatt tartja az eseményeket, és a saját bő bugyogójába rejtette a kiskakast. (????? így felnőtt fejjel kicsit fura ötletnek tűnik, gyerekként nem nagyon akadtam föl rajta :))
Kiskakasnak az első gondolata az lehetett: na, most aztán igazán nagy s…ba* (*slamasztikába) kerültem… Számba vette eddig élményeit, erőforrásait, mit mozgósíthatna… Áhá! A légierő! Gyorsan intézkedett is (mielőtt kakasból kakás lett volna?… sic :))

“Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát!”

Ezzel végre sikerült a török császárt jobb belátásra bírni, és a kiskakast ezúttal a kincses kamrába vezettette, hadd keresse meg végre a gyémánt félkrajcárját, csak hagyja őt békén.
Kakasunk pedig a már jól bevált stratégiát követve fújta a nótáját:

“Szívd fel begyem a kincset!”

Na, hát valahogy így. És különben is, ami nem öl meg, az megerősít, mint tudjuk.

Never Give Up!
Never Give Up!

“Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s