Idegen országban idegen emberek
Járok az utcákon, senkit nem ismerek,
Szólanék hozzájuk, de ők nem értenek
Ezen az én szívem de nagyon kesereg”

A nyelvtudás igazi megmérettetése az anyanyelvi közeg. Ezzel semmi újat nem mondtam. Viszont aki már töltött hosszabb időt idegen országban, idegen emberek között, az rádöbben, mennyire más itthon, laboratóriumi körülmények között tanulni/beszélni/vizsgázni, magyar akcentust hallani.

Image

Amikor kimentem Londonba, eltelt egy kis idő (=hetek), amíg maradéktalanul megértettem, miről folyik a társalgás – még egy átlagos beszélgetésben is. Semmi magasröptű, elvont téma, csak a mindennapi rutin. A legelső helyen például egy dél-afrikai, egy ír és egy angol sráccal laktam együtt, majd odaköltözött egy cockney srác, aki ha akart, tudott úgy beszélni, hogy értsem, de ha akart, akkor úgy, hogy még az angolok se. Az ír srácnál eleinte azt sem értettem, amikor elköszönt…

Jól megfigyelhetők voltak a tudás lépcsőfokai: az első  a „nem tudom, hogy nem tudom” (pl. pici gyerekként azt sem tudod, hogy van olyan, hogy biciklizés), ezt követi a „tudom, hogy nem tudom” állapota (már tudom, hogy vannak, akik tudnak bicajozni, elkezdek tanulni, és szembesülök azzal, hogy nem is olyan magától értetődő az, hogy két keréken közlekedjék az ember). Ahol az igazi sikerélmények jönnek, az a „tudom, hogy tudom” szintje (már megy a bringázás, de még azért oda kell figyelnem, és nem mindig jön úgy össze akkor és úgy a megállás, ahogy szeretném). Végül a gördülékenység állapotával tetőzik, a „nem tudom, hogy tudom (csak csinálom, gondolkodás nélkül, természetes módon)” – csak felpattanok a bringára, és már nem is kell odafigyelnem rá, mit csinálok, hiszen a véremmé vált a tudás.

Megérkezvén, magabiztosan, középfokú nyelvvizsgával, viszonylag gazdag szókinccsel, és szerintem elég alapos nyelvtani felkészültséggel kicsit megdöbbentő volt, hogy mennyire nem is értettem és nem is tudtam beszélni. Persze, amíg meg nem szokja az ember az adott terminológiát (pl. munkában, vagy utazásnál), addig gáz. Szerencsére ezen hamar túl lehet lendülni. Mikor újra hallod ugyanazt a szót, kifejezést, már tudod, miről van szó. (Mind the gap between the train tand the platform. J) Aztán a passzívból az aktív szókincs részévé válik, és nemcsak mutogatsz, hogy azt az izét kéred, hanem nyíltan megmondod, hogy a szemétlapát kell.

Az első szintlépés, amikor a (szintén nem angol anyanyelvű) kollegáim beszélgetését kezdtem egyre jobban érteni. A következő, amikor már be is tudtam kapcsolódni, eleinte persze nyökögve. Aztán szép fokozatosan jött a többi – amikor már a native speaker-ereket is megértettem, majd már el is cseverésztem velük. Segít, ha az ember ilyenkor egy ellenkező neművel fűzi szorosabbra a kapcsolatát. Ez egyrészt komoly motiváló tényező, másrészt egy elég specifikus szókincsre tudunk szert tenni. (Szerencsére ez nem az egyetlen hatékony eszköze a célnyelv elsajátításának, és főleg nem biztos, hogy minden esetben a legcélravezetőbb eszköz. Mondjuk, ha párkapcsolatban élsz, akkor valószínűleg ezt a módszert érdemes kihúzni a listáról…) A legjobb az volt, amikor már telefonon (!) intéztem hivatalos ügyeket, ráadásul olyan témában, ami még magyarul is kínai: az elromlott kártyaleolvasó géppel kapcsolatos hibaelhárítási instrukciókat kellett követnem. Vagy autó adásvételi papírokat intéztem (mondjuk messze nem olyan bonyolult a sztori, mint nálunk, meg kell hagyni). Vagy adóvisszatérítést…

Akadnak nagyon jó nyelvoldószerek, amelyek tulajdonképpen beolajozzák azt nyelvtudást tartalmazó fiókot az agyunkban. Ezeket nyilván bizonyos szituban érdemes csak használni, mondjuk munkában inkább kerülendők…

Szeretem a nyelv sajátos gondolkodásmódját felfedezni, és azt is élvezem, amikor választékosan tudok már beszélni (nem minden thing és stuff). Kedvelem a kifejezéseket is. Szerintem érdekes, hogy mi magyarok két legyet ütünk egy csapásra, az angol meg két madarat egy kővel (gondolom dob agyon). Ezek ráadásul az anyanyelvi hallgatóság lenyűgözésére is kiválóan alkalmasak. Megfigyeltem, valahányszor bevetettem egy „toronyiránt” szintű kifejezést (as the crow flies), mindig elájultak, hogy mennyire pretty good az angoltudásom. Ha belegondolsz: téged nem nyűgöz le, amikor egy külföldi töri a magyar, és egy ilyet benyög, hogy a „dolgok oroszlánrésze” vagy „kacsalábon forgó palota” (még ha azt is mondja, hogy „kacsaforgó” J)? Tulajdonképpen ugyanakkora erőfeszítés egy ilyen kifejezést megtanulni, mint egy bármilyen másik szót. Csak sokkal élvezetesebb, mert közben lehet gyönyörködni a metaforákban. És szerintem – pontosan ezért – könnyű őket megjegyezni. A hangutánzó szavak pedig még viccesek is.

Amikor az angol már nem jelentett napi szinten kihívást az agyamnak, rámjött, hogy afrikaans-t tanuljak (ez a Dél-Afrikában beszélt „holland”). A könyvtárból kivettem egy oktatóanyagot, könyvet és kazettákat (2007-ben… kazettákat… átmásolni senki nem tudta, bár az már gyanús lehetett volna, hogy üres kazettát is a tizedik boltban találtam csak. Azóta is megvannak talán.) Mivel az afrikaans gyakorlatilag a németnek és az angolnak a keveréke, körülbelül a tizenkettedik leckéig simán megértettem az olvasmányokat, ha olvastam és hallgattam is egyszerre. Upsz, még egy nyelv, amihez már volt komolyabb közöm. Ezt ki szoktam felejteni a számításból. Örülök, hogy most eszembe jutott…

Ez eddig: orosz, német, francia, finn, latin, spanyol, angol, afrikaans. Nyolc. És egyelőre az angolom szintjével vagyok more or less elégedett (persze határ a csillagos ég, és akarom is tovább fejleszteni, hiszen vagy tovább- vagy visszafejlődés van). A spanyol is egész jó. Tehát ez a mostani projekt.

Lassan csak rátérek a tárgyra…

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s